Főoldal > Nemzetközi körkép > Európai Unió

Európai Unió

Az Európai Unió alapvető céljait - egészen az Európai Szén- és Acélközösség megalakulásától kezdve - az európai értékek szolgálatában határozták meg, és az elmúlt ötven évben folyamatosan tovább fejlesztették. Az EK Szerződés többször módosított 2. cikke konkrétan rögzíti ezen célokat: "A Közösség feladata, hogy (…) egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét, a férfiak és nők egyenlőségét, a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedést, a gazdasági teljesítmények nagyfokú versenyképességét és konvergenciáját, a környezet minőségének magas szintű védelmét és javítását, az életszínvonal és életminőség emelését, valamint a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohéziót és szolidaritást".

Az Európai Gazdasági Közösséget alapító Római Szerződésben még egyáltalán nem szerepeltek környezetvédelmi rendelkezések. A szennyezések, a környezeti-természeti állapot romlása nyomán, illetve a gazdasági integráció kiteljesítésének igénye miatt a környezetpolitika az első nagy szerződés-módosításkor, az Egységes Európai Okmányban jelent meg. A Maastrichti Szerződéssel létrehozott, bővülő hatókörű Unióban pedig elsősorban a környezettudatos, minden gazdasági szektorra kiterjedő integratív szemléletnek, és a fenntartható fejlődés követelményének érvényesítése hivatott választ adni a környezeti kihívásokra. Az Amszterdami Szerződés módosításai a fentieken túlmenően még jobban hangsúlyozzák a fenntartható fejlődést, mint követendő alapelvet:
"6. cikk: A környezetvédelmi követelményeket - különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel - be kell illeszteni a (…) közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába."
A 2001. évi göteborgi csúcson az EU a gazdasági és társadalmi fejlődéssel egy szintre helyezte a fenntartható fejlődés dimenzióját, elfogadta a Fenntartható Fejlődési Stratégiáját és kinyilvánította, hogy ebben a vonatkozásban világméretekben is aktív szerepre törekszik. Rendkívül fontos fejlemény, hogy az Európai Tanács ezentúl évente foglalkozik a fenntartható fejlődés követelményeinek megvalósításával.

(Gordos Árpád - Bartha Péter: A fenntartható fejlődés célkitűzésének és stratégiai alapjainak elfogadásához vezető folyamat az Európai Unióban. A "Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája" c. kiadványban, FFB, 2002)

Az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája
(részlet a Bizottság Közleményéből)

Fenntartható fejlődés - egy átfogóbb hosszú távú jövőkép

Valamivel több mint egy évvel ezelőtt Lisszabonban az Európai Tanács új stratégiai célt állított az Unió elé: "az Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, miközben több és jobb munkahelyet és erősebb társadalmi összetartást teremt". Ezt követően a Stockholmi Európai Tanács úgy határozott, hogy az EU fenntartható fejlődési stratégiájának ki kell egészülnie - e politikai kötelezettségvállalásra épülve - a környezetvédelmi dimenzióval, ami azt a felismerést tükrözi, hogy hosszú távon a gazdasági növekedésnek, a társadalmi összetartásnak és a környezet védelemének kéz a kézben kell haladnia.

A fenntartható fejlődés pozitív hosszú távú jövőképet kínál az Európai Uniónak egy sikeresebb és igazságosabb társadalomról, egyúttal egy tisztább, biztonságosabb és egészségesebb környezet ígéretével - egy társadalomról, amely jobb életminőséget biztosít számunkra, gyermekeinknek és unokáinknak. Ahhoz, hogy ezt a gyakorlatban is megvalósíthassuk, a gazdasági növekedésnek elő kell segítenie a társadalmi haladást és tiszteletben kell tartania a környezetet, a szociálpolitikának alá kell támasztania a gazdaság teljesítményét, a környezetpolitikának pedig költséghatékonynak kell lennie.

(magyar nyelven megjelent a "Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája" c. kiadványban, FFB, 2002)