Főoldal > Nemzetközi körkép > Közép- és Kelet-Európa

Közép- és Kelet-Európa

Közép- és Kelet-Európa - világméretű összehasonlításban - homogénnek tűnik: volt szocialista országok átalakuló gazdasággal, növekvő különbségekkel az egyes társadalmi rétegek között, viszonylag magas munkanélküliségi és inflációs rátával, a fenntartható fejlődés oldaláról nézve azonban jelentős különbségek fedezhetők fel köztük. Legalább három országcsoport különböztethető meg a társadalmi-gazdasági fejlődés, háborúk és belső konfliktusok, kisebbségi problémák, illetve az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások szempontjából.

Az első az ún. "Rió utáni csoport" (azaz a riói elvek érvényesítésében valamelyest előrébb járó csoport), amely országok már előrehaladott csatlakozási tárgyalásokat folytatnak az EU-val, a fenntartható fejlődés szélesebb körben ismert, fontos szerepet kap az integráció, az együttműködés, a tudatosság és az oktatás. Ezekben az országokban a fenntartható fejlődést már nem szűkítik le a környezetvédelemre. (Az elemzések szerint hazánk ebbe a csoportba tartozik.)

A második csoportot "Rió csoportnak" lehetne nevezni. Ezekben az országokban a fenntartható fejlődés alatt inkább a szűken értelmezett környezetvédelmet értik és főleg környezetvédelmi egyezményekre és stratégiákra koncentrálnak. Ebben a szub-régióban a fenntartható fejlődés olyan ügyként jelentkezik, amivel a kormánynak foglalkoznia kell, de nincs lényegi hatása a kormányzati politikára.

A harmadik a "Rió előtti csoport" azon országokat tartalmazza, amelyekben éppen csak megkezdődtek a tervezési és fejlesztési tevékenységek az elmúlt évtized háborúi után. Itt most kezdődnek az alapvető gazdasági és intézményi fejlesztések és nincs elegendő intézményi, emberi és egyéb kapacitás a fenntartható fejlődés elveinek alkalmazására.

A legnagyobb talán a "Rió csoport", ami azt jelenti, hogy nem történt túl sok változás nemzeti vagy kormányzati szinten a fenntartható fejlődés felfogása tekintetében. Nagyobb fejlődés volt tapasztalható a helyi Agenda 21 kialakítása területén, számos helyi önkormányzat és civil csoport kezdett munkálkodni ebben az irányban.

(Forrás: Riótól Johannesburgig - elektronikus konferencia beszámolója, SEI Tallinn, 2001)

A "Visegrádi országcsoport" országaiban a nemzeti fenntartható fejlődési stratégia elkészítése a következőképpen alakult: Lengyelország 2000-ben a 2025-ig terjedő időszakra vonatkozó hosszú távú stratégiát fogadott el, és számos település készített helyi fenntartható fejlődési programot. Szlovákia nemrégiben készítette el nemzeti stratégiáját, Csehország a johannesburgi Világkonferenciára tervezi elkészíteni a sajátját.