 |
Főoldal > Magyarországi helyzet > Indikátorok
Indikátorok
A
fenntartható fejlődés alakulását jelző mutatók, mutatószámok (indikátorok)
célja, hogy egy adott ország, térség, település számára egyértelműen
megmutassa a fenntarthatóság felé haladás mértékét, mérje az eredményeket,
valamint lehetővé tegye az összehasonlítást a különböző időszakok,
illetve nemzetközi szinten az országok, térségek között.
Az elmúlt évek
során többféle mutatószám-rendszert fejlesztettek ki a világban
(ENSZ, EU intézményei - Eurostat, EEA, OECD, egyes országok saját
rendszerei). Ezek a rendszerek lehetnek számszerűsítettek, térképi
ábrázolásúak (amelyben a hasonló jellemzőket azonos színnel jelölik),
de közös tulajdonságuk, hogy sok elemből álló, összetett rendszerek.
Létezik egy
más megközelítésű mutatószám is, az ún. "ökológiai láblenyomat".
Ez azt mutatja meg, hogy egy adott ország, település a földrajzi
kiterjedése hányszorosának megfelelő területet vesz igénybe ahhoz,
hogy szükségleteit (élelmiszer, víz, ruházkodás, energia, szállítás,
lakóhely, alapanyagok, stb.) kielégítse, illetve "megtermelt"
hulladékát elhelyezze.
Az ENSZ fenntartható
fejlődési mutatószám rendszere
A fenntartható
fejlődés ENSZ programja (Agenda 21) 40. fejezetében szól a fenntartható
fejlődés mutatószámairól, mint a jobb döntésekhez és hatékonyabb
intézkedésekhez minden szinten biztos alapot nyújtó eszközről.
Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága indikátor-rendszerének
kidolgozását 1995-ben kezdték meg több, mint 30 ENSZ-, kormányközi,
nem-kormányzati szervezet közreműködésével. A nemzeti beszámolásra
is alkalmas, nemzetközi egyeztetések és tesztelések alapján kialakított
rendszerben az alap-mutatószámokat témájuk szerint négy csoportba
- szociális, környezeti, gazdasági és intézményi - sorolták, ezeken
belül altémákat különítettek el az alábbiak szerint.
|
SZOCIÁLIS
MUTATÓSZÁMOK
|
| TÉMA |
ALTÉMA |
INDIKÁTOR |
| egyenlőség |
szegénység |
a szegénységi
szint alatt élő népesség %-a |
| jövedelmi
egyenlőtlenség indexe |
| munkanélküliségi
ráta |
| nemek közötti
egyenlőség |
a nők és
férfiak átlagos kereseti aránya |
|
egészség
|
tápláltsági
szint |
a gyerekek
tápláltsági szintje |
halandóság |
5 éves
kor alatti halálozási arány |
| születéskor
várható élettartam |
|
szennyvíz
|
megfelelő
szennyvíz-elhelyezés |
| ivóvíz |
biztonságos
ivóvíz-ellátás |
| orvosi
ellátás |
alapfokú
orvosi ellátás |
| fertőző
gyermekbetegségek elleni védőoltások |
| a fogamzásgátlás
elterjedtsége |
| oktatás |
oktatási
szint |
az általános,
ill. középiskolát elvégzők aránya |
| írni-olvasni
tudás |
felnőttek
írni-olvasni tudási aránya |
| lakás |
lakáskörülmények |
egy főre
jutó lakásterület |
| biztonság |
bűnözés |
100 ezer
főre jutó regisztrált bűnesetek száma |
| népesség |
a népesség
változása
|
a népesség
növekedési rátája |
| városi
népesség aránya |
| |
|
KÖRNYEZETI
MUTATÓSZÁMOK
|
| TÉMA |
ALTÉMA |
INDIKÁTOR |
| légkör |
éghajlatváltozás |
üvegház-hatású
gázok kibocsátása |
| ózonréteg
csökkenése |
ózonkárosító
anyagok használata |
| levegőminőség |
légszennyező
anyagok koncentrációja a városi területeken |
| föld |
mezőgazdaság |
művelhető
és folyamatosan művelt terület |
| műtrágyák
használata |
| mezőgazdasági
növényvédőszerek használata |
| erdők |
erdőterületek
aránya |
| fakitermelés
intenzitása |
| elsivatagosodás |
elsivatagosodás
által fenyegetett területek |
| urbanizáció |
városias
települések területe |
| óceánok,
tengerek és tenderpartok |
tengerparti
zóna |
algakoncentráció
a tengerparti vizekben |
| tengerparti
területeken élő lakosság aránya |
| halászat |
éves zsákmány
a főbb fajokból |
| édesvíz |
vízmennyiség |
éves vízkivétel
a felszíni és felszín alatti vizekből a rendelkezésre álló teljes
mennyiség százalékában |
| vízminőség |
biológiai
oxigén igény a víztestekben |
| koli-koncentráció
a vizekben |
| biológiai
sokféleség |
ökoszisztémák |
a kiválasztott
"kulcs" ökoszisztémák területe |
| a védett
területek aránya |
| fajok |
a kiválasztott
"kulcs" fajok gazdagsága |
| |
|
GAZDASÁGI
MUTATÓSZÁMOK
|
| TÉMA |
ALTÉMA |
INDIKÁTOR |
| gazdasági
rendszer |
gazdasági
teljesítmény |
egy főre
jutó GDP |
| beruházások
aránya a GDP-ben |
| kereskedelem |
áruk és
szolgáltatások kereskedelmi egyensúlya |
| pénzügyi
helyzet |
adósság
a GNP arányában |
| adott vagy
kapott ODA a GNP százalékában |
| fogyasztási
és termelési minták |
anyagfelhasználás |
az anyagfelhasználás
intenzitása |
| energiafelhasználás |
egy főre
jutó éves energiafogyasztás |
| megújuló
energiaforrások felhasználási aránya |
| energiafelhasználási
intenzitás |
| hulladéktermelés
és -gazdálkodás |
ipari és
lakossági szilárd hulladék mennyisége |
| veszélyes
hulladék |
| hulladék
újrahasznosítás és újrahasználat |
| közlekedés |
egy főre
jutó utazási távolság közlekedési mód szerint |
| |
|
INTÉZMÉNYI
MUTATÓSZÁMOK
|
| TÉMA |
ALTÉMA |
INDIKÁTOR |
| intézményi
keretek |
a fenntartható
fejlődés stratégiai végrehajtása |
Nemzeti
Fenntartható Fejlődési Stratégia |
| nemzetközi
együttműködés |
a ratifikált
globális megállapodások végrehajtása |
| intézményi
kapacitás |
információhoz
jutás |
1000 lakosra
jutó Internet előfizetések száma |
| kommunikációs
infrastruktúra |
1000 főre
jutó fő telefonvonalak száma |
| tudomány
és technológia |
kutatás/fejlesztésre
fordított összeg a GDP %-ában |
| katasztrófa
készültség |
gazdasági
és emberi veszteség természeti katasztrófák következtében |
|
 |
