Honlaptérkép Keresés

Főoldal > Nemzetközi körkép > ENSZ

ENSZ

Az 1992-es riói világkonferenciát követően az ENSZ szakosított és regionális szervei, valamint más nemzetközi és kormányközi szervezetek is elkészítették saját fenntartható fejlődési programjukat vagy beépítették programjaikba annak elveit, megközelítéseit.

ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság (UN CSD)
Az 1992-es riói konferencián elfogadott és az ENSZ Közgyűlés által megerősített fenntartható fejlődési program koordinálására 1993-ban alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága. E testület egy többéves munkaterv szerint foglalkozott a program egyes elemeivel. Emellett számos világkonferenciát, fórumot tartottak az 1993-1997 közötti időszakban (így például szociális fejlődési, népesedési, élelmezésügyi világkonferenciát). 1997-ben az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli Ülésszaka ("Rió+5") keretében értékelték a világtalálkozó óta eltelt időszakra vonatkozóan az ENSZ-program megvalósításának eredményeit és korlátait. Az ülésszakon megerősítették az eredeti ENSZ-program jelentőségét, s egy újabb többéves munkatervet fogadtak el a végrehajtás elősegítésére a 2002-ig terjedő időszakra.
A program-, illetve az ENSZ szakosított szervezetei közötti koordinálással is foglalkozó bizottság 1993-tól minden évben ülésszakot tartott. Tevékenységét választott elnökség irányította, amely felelős volt a munkaterv vonatkozó részének végrehajtásáért és a következő ülésszak előkészítéséért. E bizottság elnöke lett például 1994-ben Klaus Töpfer akkori német szövetségi miniszter, aki jelenleg az ENSZ Környezeti Programjának a vezetője, 1998-ban Simon Upton új-zélandi miniszter, 2000-ben a cseh Bedrich Moldan ex-miniszter. 1998-ban az ENSZ-bizottság egyik alelnökének Magyarország képviselőjét választották meg (dr. Faragó Tibor személyében). A témakör vezető koordinátorává az ENSZ-szervezeten belül 1993-tól Nitin Desai főtitkár-helyettest jelölték ki; tevékenységét az ENSZ-titkárság külön részlege segíti.

UNEP
Az ENSZ 1972-es stockholmi konferenciáján hozott döntés eredményeképpen kezdte meg működését az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP). Az ENSZ Közgyűlése széleskörű és nagy jelentőségű felhatalmazást adott a szervezetnek az ENSZ teljes rendszerére kiterjedő környezetvédelmi politika ösztönzésére, irányítására és összehangolására. A szervezet fő feladatává vált, hogy koordinálja az ENSZ és más nemzetközi szervezetek környezetvédelmi programjait, ellenőrizze és értékelje a környezeti és a természeti erőforrások állapotát és rendszeresen beszámoljon erről az ENSZ Közgyűlésének. A szervezet támogatja a környezet és a természeti erőforrások védelmét, a tudományos és műszaki kutatásokat, valamint szabványokat, követelményeket és mutatókat dolgoz ki a környezet állapotának ellenőrzésére és megóvására.Az 1992. évi világkonferenciát követően az UNEP alapvető feladatának tekintette a fenntartható fejlődés környezeti "pilléréhez" való hozzájárulást.

UNDP
Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) az ENSZ legfőbb fejlesztési tanácsadó és támogatást nyújtó eszköze, amely a következő fő területeken segíti az egyes régiókat, országokat: demokratikus kormányzás, szegénység elleni küzdelem, krízis-megelőzés és -kezelés, energia és környezet, információs és kommunikációs technológiák és az AIDS elleni küzdelem. Irodái a világ 132 országában segítik az említett területeken a fejlesztési problémák megoldását.

Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC)
Az 1985. évi Éghajlati Világkonferenciával kezdődtek meg a globális éghajlatváltozás témakörével foglalkozó nemzetközi tárgyalások. 1988-ban a torontói éghajlatváltozási konferencián fogalmazódott meg először az a javaslat, hogy a kormányok az ezredfordulóra, illetve azt követően jelentősen csökkentsék ¦ a légköri üvegház-hatást erősítő és ezzel az éghajlatváltozás kockázatát nagymértékben növelő ¦ szén-dioxid kibocsátásukat. Ezt követően megalakult ¦ az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kezdeményezésére ¦ az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC). Első jelentését az 1990 novemberében megtartott 2. Éghajlati Világkonferenciára állította össze, amelyben a tudományos bizonytalanságok ellenére is egyértelműen az üvegházhatású gázok légkörbe jutásának korlátozása mellett foglalt állást.

GEF
A nyolcvanas években a világméretű környezeti válság elmélyülésével egyidőben egyre inkább gyökeret vert az a gondolat, hogy az iparilag fejlett országok közvetlenül is érdekeltek más országok és régiók gazdasági fejlődésében. A globális környezetvédelmi problémák kezelésére ¦ mint az éghajlatváltozás, az ózonréteg pusztulása, vagy a biológiai sokféleség rohamos csökkenése ¦ speciális pénzügyi alapokat hoztak létre a fejlődő országokban megvalósítandó programok finanszírozására. Ilyen alapként működik a Globális Környezeti Alap (GEF), amelynek a projektek végrehajtásával foglalkozó intézményei a Világbank, az UNEP és az UNDP.

Az 1992. évi riói Világtalálkozó egyik eredményének tekinthető a GEF megerősítése és tekintélyes önálló intézménnyé fejlődése: egyéb feladatai mellett 1994-től ez az intézmény működteti a Biológiai Sokféleség Egyezmény és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény pénzügyi mechanizmusát is. A közelmúltban az Alap feladata lett egy újabb nemzetközi környezetvédelmi egyezmény (a "POP-egyezmény") pénzügyi támogatása és a Kiotói Jegyzőkönyvhöz kapcsolódóan létrehozandó új pénzügyi letéti alapok kezelése