|
Főoldal > Nemzetközi körkép > ENSZ
ENSZ
Az
1992-es riói világkonferenciát követően az ENSZ szakosított és regionális
szervei, valamint más nemzetközi és kormányközi szervezetek is elkészítették
saját fenntartható fejlődési programjukat vagy beépítették programjaikba
annak elveit, megközelítéseit.
ENSZ Fenntartható
Fejlődés Bizottság (UN CSD)
Az 1992-es riói konferencián elfogadott és az ENSZ Közgyűlés által
megerősített fenntartható fejlődési program koordinálására 1993-ban
alakult meg az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága. E testület
egy többéves munkaterv szerint foglalkozott a program egyes elemeivel.
Emellett számos világkonferenciát, fórumot tartottak az 1993-1997
közötti időszakban (így például szociális fejlődési, népesedési,
élelmezésügyi világkonferenciát). 1997-ben az ENSZ Közgyűlés Rendkívüli
Ülésszaka ("Rió+5") keretében értékelték a világtalálkozó
óta eltelt időszakra vonatkozóan az ENSZ-program megvalósításának
eredményeit és korlátait. Az ülésszakon megerősítették az eredeti
ENSZ-program jelentőségét, s egy újabb többéves munkatervet fogadtak
el a végrehajtás elősegítésére a 2002-ig terjedő időszakra.
A program-, illetve az ENSZ szakosított szervezetei közötti koordinálással
is foglalkozó bizottság 1993-tól minden évben ülésszakot tartott.
Tevékenységét választott elnökség irányította, amely felelős volt
a munkaterv vonatkozó részének végrehajtásáért és a következő ülésszak
előkészítéséért. E bizottság elnöke lett például 1994-ben Klaus
Töpfer akkori német szövetségi miniszter, aki jelenleg az ENSZ Környezeti
Programjának a vezetője, 1998-ban Simon Upton új-zélandi miniszter,
2000-ben a cseh Bedrich Moldan ex-miniszter. 1998-ban az ENSZ-bizottság
egyik alelnökének Magyarország képviselőjét választották meg (dr.
Faragó Tibor személyében). A témakör vezető koordinátorává az ENSZ-szervezeten
belül 1993-tól Nitin Desai főtitkár-helyettest jelölték ki; tevékenységét
az ENSZ-titkárság külön részlege segíti.
UNEP
Az ENSZ 1972-es stockholmi konferenciáján hozott döntés eredményeképpen
kezdte meg működését az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP).
Az ENSZ Közgyűlése széleskörű és nagy jelentőségű felhatalmazást
adott a szervezetnek az ENSZ teljes rendszerére kiterjedő környezetvédelmi
politika ösztönzésére, irányítására és összehangolására. A szervezet
fő feladatává vált, hogy koordinálja az ENSZ és más nemzetközi szervezetek
környezetvédelmi programjait, ellenőrizze és értékelje a környezeti
és a természeti erőforrások állapotát és rendszeresen beszámoljon
erről az ENSZ Közgyűlésének. A szervezet támogatja a környezet és
a természeti erőforrások védelmét, a tudományos és műszaki kutatásokat,
valamint szabványokat, követelményeket és mutatókat dolgoz ki a
környezet állapotának ellenőrzésére és megóvására.Az 1992. évi világkonferenciát
követően az UNEP alapvető feladatának tekintette a fenntartható
fejlődés környezeti "pilléréhez" való hozzájárulást.
UNDP
Az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) az ENSZ legfőbb fejlesztési
tanácsadó és támogatást nyújtó eszköze, amely a következő fő területeken
segíti az egyes régiókat, országokat: demokratikus kormányzás, szegénység
elleni küzdelem, krízis-megelőzés és -kezelés, energia és környezet,
információs és kommunikációs technológiák és az AIDS elleni küzdelem.
Irodái a világ 132 országában segítik az említett területeken a
fejlesztési problémák megoldását.
Éghajlatváltozási
Kormányközi Testület (IPCC)
Az 1985. évi Éghajlati Világkonferenciával kezdődtek meg a globális
éghajlatváltozás témakörével foglalkozó nemzetközi tárgyalások.
1988-ban a torontói éghajlatváltozási konferencián fogalmazódott
meg először az a javaslat, hogy a kormányok az ezredfordulóra, illetve
azt követően jelentősen csökkentsék ¦ a légköri üvegház-hatást erősítő
és ezzel az éghajlatváltozás kockázatát nagymértékben növelő ¦ szén-dioxid
kibocsátásukat. Ezt követően megalakult ¦ az ENSZ Környezetvédelmi
Programja (UNEP) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kezdeményezésére
¦ az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC). Első jelentését
az 1990 novemberében megtartott 2. Éghajlati Világkonferenciára
állította össze, amelyben a tudományos bizonytalanságok ellenére
is egyértelműen az üvegházhatású gázok légkörbe jutásának korlátozása
mellett foglalt állást.
GEF
A nyolcvanas években a világméretű környezeti válság elmélyülésével
egyidőben egyre inkább gyökeret vert az a gondolat, hogy az iparilag
fejlett országok közvetlenül is érdekeltek más országok és régiók
gazdasági fejlődésében. A globális környezetvédelmi problémák kezelésére
¦ mint az éghajlatváltozás, az ózonréteg pusztulása, vagy a biológiai
sokféleség rohamos csökkenése ¦ speciális pénzügyi alapokat hoztak
létre a fejlődő országokban megvalósítandó programok finanszírozására.
Ilyen alapként működik a Globális Környezeti Alap (GEF), amelynek
a projektek végrehajtásával foglalkozó intézményei a Világbank,
az UNEP és az UNDP.
Az 1992. évi
riói Világtalálkozó egyik eredményének tekinthető a GEF megerősítése
és tekintélyes önálló intézménnyé fejlődése: egyéb feladatai mellett
1994-től ez az intézmény működteti a Biológiai Sokféleség Egyezmény
és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény pénzügyi mechanizmusát
is. A közelmúltban az Alap feladata lett egy újabb nemzetközi környezetvédelmi
egyezmény (a "POP-egyezmény") pénzügyi támogatása és a
Kiotói Jegyzőkönyvhöz kapcsolódóan létrehozandó új pénzügyi letéti
alapok kezelése
|
